A lázcsillapító gyógyszerek hatásmechanizmusa

Lehet tabletta, szuszpenzió vagy kúp, a háziorvos segít az életkornak és az egészségi állapotnak leginkább megfelelő lázcsillapító kiválasztásában.

Az alábbiakban részletesen olvashat a lázcsillapító gyógyszerek hatóanyagának megfelelő alkalmazásáról.

Hogyan hatnak a lázcsillapítók?

A láz kialakulásáért többféle molekula összehangolt működése felelős. A közvetlen piretikus molekula a prosztglandin E2, mely az arachidonsav egyik metabolitja, a cikooxigenáz nevű enzim segítségével képződik. A prosztagladin szintézisét az interleukin 1, az interleukin 6 és egyes tumor nekrózis faktorok is befolyásolják.

A folyamat beindítói fertőzések és más hatások is lehetnek. A prosztaglandin E 2 a gyulladásban, a fájdalom és a láz kialakításában bír központi szereppel. A ciklooxigenáz enzim bénításán keresztül fejtik ki hatásukat a láz- és fájdalomcsillapítók, melyek többfélék lehetnek mind szerkezetileg, mind a hatásuk erősségét és spektrumát tekintve. A nem szteroid gyulladáscsökkentőket az orvosi szaknyelvben az angol rövidítésük után NSAID-nek (non-streoidal anti inflammatory drug) is nevezzük.

Érdemes kikérni az orvos tanácsát, mert két gyógyszernek sokszor csak a neve és az ára különbözik, a hatóanyaga ugyanaz. A lázcsillapító gyógyszerek leggyakoribb hatóanyaga az amidazophen, a paracetamol, az ibuprofen vagy a szalicilsav.

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ugyanolyan hatóanyagú gyógyszert csak 4-6 óra elteltével szabad ismételten alkalmazni. Eltérő hatóanyagú, lázcsillapító gyógyszereket rövidebb időközönként is kaphat a beteg, de a 2-3 órát ebben az esetben is ki kell várni. A különböző összetételű lázcsillapítók azonos időpontban történő használatát nem javasolják.

Hatóanyaguk szerint a lázcsillapító gyógyszerek eltérő időközönként fejtik ki a hatásukat. A paracetamol tartalmú lázcsillapítók viszonylag lassan hatnak (1-1,5 óra), az amidazophen és az ibuprofen tartalmú gyógyszerek pedig gyorsabban. A lázcsillapító gyógyszer kiválasztásakor azonban fontos szempont a mellékhatások gyakorisága is. A paracetamol tartalmú lázcsillapító szereket például általában jobban viseli a gyerekek szervezete.

Fontos szempontok a lázcsillapító kiválasztásakor

  1. A lázcsillapító gyógyszer gyorsan és hosszan hasson, például az ibuprofen fél óra elteltével már hat, és a hatását 8 órán át fejti ki.
  2. A gyógyszer mellékhatások nélkül csillapítsa a beteg lázát, például az agyban és a májban bekövetkező lehetséges szövődmények miatt 10 éves életkor alatt nem ajánlják a szalicilát tartalmú lázcsillapítókat, mint a Kalmopyrin vagy az Aspirin.
  3. A lázcsillapítót könnyen és pontosan lehessen adagolni a beteg életkorának és (elsősorban gyerekek esetén) testsúlyának megfelelően, például az ibuprofen szuszpenzió nem adható 3 hónaposnál fiatalabb és 5 kg-nál könnyebb gyerekeknek.
  4. Kedvező, ha a gyógyszer a lázcsillapításon túl fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatással is bír.
  5. Ha a beteg hányós, kúp formájában kapja a lázcsillapítót, ha viszont hasmenése van, inkább szájon át. A betegtájékoztatón feltüntetett maximális dózist csak abban az esetben szabad túllépni, ha azt a kezelőorvos rendeli el. Ha a beteg más gyógyszert is szed, oda kell figyelni, hogy annak van-e lázcsillapító hatása.


close