Hőemelkedés

A hőemelkedés legtöbbször a szervezet válaszreakciója a külső hatásokra. Hőemelkedésről akkor beszélünk, ha a test normális hőmérséklete kevesebb, mint 1°C-kal emelkedik meg.

A továbbiakban arról olvashat, mit is értünk hőemelkedésen, mikor jelent kifejezett veszélyt, illetve, hogy mi okozhat hőemelkedést.

Mikor beszélünk hőemelkedésről?

A végbélben és fülben mért testhőmérséklet (maghőmérséklet) eleve is 1°C-kal magasabb, mint a hónaljban mért hőmérséklet, ezt lázmérésnél figyelembe kell venni. A hőemelkedés a lázhoz hasonlóan, legtöbbször a szervezet válaszreakciója a külső hatásokkal szemben.

A szervezet gyulladáscsökkentő sejtek és anyagok termelésével védekezik. A szervezet elsődleges reakciója ezen folyamatokkal szemben a test normális, napszaki ingadozást mutató (reggel alacsonyabb, délután 4-6 óra között legmagasabb) 36°C – 36,9°C közötti hőmérsékletének megemelkedése, hőemelkedés esetén kevesebb mint 1°C-kal.

Mikor jelent veszélyt a hőemelkedés és mik lehetnek az esetleges szövődményei?

Annak ellenére, hogy általában a hőemelkedés nem káros a szervezetre, bizonyos életkorban (6 éves kor alatt), és speciális alapbetegségben (epilepszia) a magas láz hatására lázgörcs alakulhat ki. Ezért ilyen esetekben a lázcsillapítás fokozottan szükséges, már hőemelkedés esetén is terápiás (fizikális – hűtőfürdő, Priznic – vagy gyógyszeres) beavatkozás javasolt.

Hasonlóan veszélyes lehet a testhőmérséklet emelkedése idős, leromlott állapotú, szívbeteg vagy vérszegény egyének esetén, ahol már a hőemelkedés is fokozott keringéssel a szívfrekvencia emelkedése miatt akár keringés összeomláshoz is vezethet.

Légzőszervi megbetegedésekben, cukorbetegségben vagy egyéb anyagcsere megbetegedésben (fenilketonuria, galaktozémia, jávorszirup megbetegedés stb.) is az anyagcsere felborulását okozhatja. Emiatt a fokozottan veszélyeztetett betegek ellátása esetén különleges figyelmet kell fordítani a lázcsillapításra.

Mi okozhat hőemelkedést?

Testhőmérséklet emelkedést azonban nem csak fertőző folyamatok okozhatnak, hanem bizonyos endokrin kórképek (pl. pajzsmirigy-túlműködés, mellékvesevelő hormontermelő tumora), gyulladásos bélbetegségek (Crohn megbetegedés, colitis ulcerosa), reumás kórképek (SLE, reumatoid artritis) vagy rosszindulatú folyamatok (leukémia, limfóma, májtumorok stb.) is.

Hőemelkedéshez vagy akár lázhoz vezethet emellett a túlzott külső hőhatás (napszúrás), a hőleadás képességének csökkenése (szauna túlzott használata, nem megfelelő öltözködés, különösen csecsemőkorban a nem megfelelő öltöztetés). Csecsemőkorban a nem megfelelő folyadékpótlás is hőemelkedést okozhat, de nem szabad megfeledkezzünk a lázmérő szándékos felmelegítéséről sem.

Hőemelkedést okozhatnak ezenkívül a baktériumok, illetve vírusok okozta fertőzések is. Kialakulhat a hőemelkedés oltás után is, mint a szervezet védekező mechanizmusa. Ezenkívül szöveti károsodás is okozhat hőemelkedést, például infarktus, égés, leukémia esetén.


close