A láz biokémiája

A láz kialakulásának hátterében állhat valamilyen fertőzés, okozhatják bizonyos gyógyszerek, vérkészítmények és egyéb tényezők.

Az alábbiakban részletesen olvashat az emberi szervezet hőszabályzó egyensúlyáról, valamint a láz kezdeti, állandó és oldási szakaszáról.

A testhőmérséklet emelésében, illetve a láz kialakításában olyan molekulák játszanak szerepet, melyek az arachidonsav molekula lebontása során keletkeznek, ezek szintézisét többféle tényező szabályozza, például fehérje természetű anyagok, interleukinok.

A fertőzések hatására a macrophagokból interleukin 1, interleukin 6 és bizonyos tumor nekrózis faktor nevű fehérjék szabadulnak fel, melyek szintén lázkeltőek, növelik a prosztaglandin E 2 szintjét. A prosztaglaindin E 2 szintje más hatások miatt is emelkedhet. A folyamatok végeredménye az, hogy az arachidonsavból a ciklooxigenáz nevű enzim hatására többféle prosztaglandin származék, leukotrién keletkezik, melyek biológiai szerepe igen változatos. Így képződik az egyik legfontosabb molekula a proosztaglandin E2, mely a gyulladásos válaszban fontos szereppel rendelkezik, szerepe van a fájdalom kialakításában, a láz mechanizmusában, a hisztamin és a bradikinin felszabadításában.

A hőszabályozás homeosztázisa

A emberi szervezet hőszabályzó központja a hypothalamusban található. A test hőmérséklete viszonylag állandó (36,6°C), amelynek a napi szintű minimális ingadozása teljesen természetes jelenség. Általában kora délután mérhető a legmagasabb érték, (37,1°C) a legalacsonyabb pedig hajnalban (36,2°C). Ennek az állapotnak a feltétele a hőleadás és a hőtermelés egyensúlya.

A láz első szakasza

Fertőzés esetén az immunrendszer lázkeltő anyagok termelésével reagál, amely segít a káros kórokozók elpusztításában. Láz esetén módosul az agyalapi mirigy és a mellékvesekéreg hormontermelése, ezért aluszékonyabb a beteg. A hőszabályzó központ a láz miatt magasabbra állítja be a szervezet alapértelmezett hőmérsékletét. Amíg ezt az értéket el nem éri, addig a beteg fázik. Ez a láz kezdeti szakasza, amikor a hőtermelés erőteljesebb, mint a hőleadás. A hőveszteség elkerülése érdekében a bőrben futó erek összehúzódnak, a verejtékezés megszűnik, és sápadtabb lesz a bőr. Hőtermelő folyamatok indulnak el, ilyen az izommunka is, ezért kezd remegni a lázas beteg.

A láz állandó szakasza

A láz következő periódusában a hőtermelés és a hőleadás azonos mértékűvé válik. Az alapértelmezett hőmérséklet még mindig magasabb, a beteg bőre meleg, verejtékezés pedig nem tapasztalható.

A láz oldási szakasza

A láz utolsó szakaszában az alapértelmezett hőmérséklet újra az eredeti mértékre csökken vissza, amihez képest viszont a test most már melegebb, ezért hűtésre van szüksége. A hűtőfolyamatok során a bőrerek kitágulnak, az izzadságtermelés fokozódik, a hőleadás megemelkedik, és csökken a testhőmérséklet.
A láz nem betegség, hanem tünet, a szervezet védő mechanizmusa. Ez indokolja, hogy a hőemelkedést, valamint az alacsony lázat nem kell csillapítani.


close