A hőemelkedés legtöbbször a szervezet válaszreakciója a külső hatásokra. Hőemelkedésről akkor beszélünk, ha a test normális hőmérséklete kevesebb, mint 1°C-kal emelkedik meg.
A továbbiakban arról olvashat, mit is értünk hőemelkedésen, mikor jelent kifejezett veszélyt, illetve, hogy mi okozhat hőemelkedést.
- Megfázás
- Nátha
- Láz
- Tüdőgyulladás
- Megfázás lehetséges szövődményei
- Infralámpa, inhalálás, párásítás
- Tanácsok a nátha megelőzéséhez
- Vitaminokkal az influenza ellen
- Mellhártya-gyulladás
- Megfázás vagy influenza?
- Kinek ajánlott az influenza elleni védőoltás?
- Hasznos-e a szauna nátha ellen?
- Tüdőgyulladás szövődményei
- A láz típusai
- Lázgörcs
- Megfázás vagy allergia?
- Tüdőgyulladás szövődményei
- Tüdőgyulladásra hajlamosító állapotok
- Az antibiotikum használatának veszélyei nátha esetén
- A tüdőgyulladás diagnosztikája
- A tüdőgyulladás védőoltással megelőzhető?
- Bronchoszkópia
- Orrcseppek tartós használatának veszélyei
- A láz biokémiája
- A láz és a fogzás
- A lázcsillapító gyógyszerek hatásmechanizmusa
- Az orrdugulás kezelése
- Mire utal az állandó hőemelkedés?
- A nátha típusai
- Fizikális lázcsillapítás
- Lázcsillapítás terhes nőknél
Mikor beszélünk hőemelkedésről?
A végbélben és fülben mért testhőmérséklet (maghőmérséklet) eleve is 1°C-kal magasabb, mint a hónaljban mért hőmérséklet, ezt lázmérésnél figyelembe kell venni. A hőemelkedés a lázhoz hasonlóan, legtöbbször a szervezet válaszreakciója a külső hatásokkal szemben.
A szervezet gyulladáscsökkentő sejtek és anyagok termelésével védekezik. A szervezet elsődleges reakciója ezen folyamatokkal szemben a test normális, napszaki ingadozást mutató (reggel alacsonyabb, délután 4-6 óra között legmagasabb) 36°C – 36,9°C közötti hőmérsékletének megemelkedése, hőemelkedés esetén kevesebb mint 1°C-kal.
Mikor jelent veszélyt a hőemelkedés és mik lehetnek az esetleges szövődményei?
Annak ellenére, hogy általában a hőemelkedés nem káros a szervezetre, bizonyos életkorban (6 éves kor alatt), és speciális alapbetegségben (epilepszia) a magas láz hatására lázgörcs alakulhat ki. Ezért ilyen esetekben a lázcsillapítás fokozottan szükséges, már hőemelkedés esetén is terápiás (fizikális – hűtőfürdő, Priznic – vagy gyógyszeres) beavatkozás javasolt.
Hasonlóan veszélyes lehet a testhőmérséklet emelkedése idős, leromlott állapotú, szívbeteg vagy vérszegény egyének esetén, ahol már a hőemelkedés is fokozott keringéssel a szívfrekvencia emelkedése miatt akár keringés összeomláshoz is vezethet.
Légzőszervi megbetegedésekben, cukorbetegségben vagy egyéb anyagcsere megbetegedésben (fenilketonuria, galaktozémia, jávorszirup megbetegedés stb.) is az anyagcsere felborulását okozhatja. Emiatt a fokozottan veszélyeztetett betegek ellátása esetén különleges figyelmet kell fordítani a lázcsillapításra.
Mi okozhat hőemelkedést?
Testhőmérséklet emelkedést azonban nem csak fertőző folyamatok okozhatnak, hanem bizonyos endokrin kórképek (pl. pajzsmirigy-túlműködés, mellékvesevelő hormontermelő tumora), gyulladásos bélbetegségek (Crohn megbetegedés, colitis ulcerosa), reumás kórképek (SLE, reumatoid artritis) vagy rosszindulatú folyamatok (leukémia, limfóma, májtumorok stb.) is.
Hőemelkedéshez vagy akár lázhoz vezethet emellett a túlzott külső hőhatás (napszúrás), a hőleadás képességének csökkenése (szauna túlzott használata, nem megfelelő öltözködés, különösen csecsemőkorban a nem megfelelő öltöztetés). Csecsemőkorban a nem megfelelő folyadékpótlás is hőemelkedést okozhat, de nem szabad megfeledkezzünk a lázmérő szándékos felmelegítéséről sem.
Hőemelkedést okozhatnak ezenkívül a baktériumok, illetve vírusok okozta fertőzések is. Kialakulhat a hőemelkedés oltás után is, mint a szervezet védekező mechanizmusa. Ezenkívül szöveti károsodás is okozhat hőemelkedést, például infarktus, égés, leukémia esetén.
Kérdése van? Orvosunk válaszol
Betöltés...
